Ugyan azt gondolnánk, hogy a jó éjszakák ismérve a megszakítatlan alvás, a koppenhágai egyetem friss kutatása mégis inkább arra mutat rá, hogy bizonyos szempontól szerencsésebb, ha valaki többször a rövid időre felébred.
A kutatócsoport egérkísérletes helyzetben azt találta, hogy az alvás során a noradrenalin több alkalommal is felébreszti az agyat. Ezeknek a „mikorarusal”-nak nevezett ébredéseknek a során pedig memóriakonszolidációt, azaz az emlékek hosszú távú emlékezetbe történő bevésődését figyelték meg.
Az eredmények a remények szerint alvászavarok terápiájában is hasznosíthatóak lesznek majd.
Érdekes módon a korábbi kutatások eddig éppen abba az irányba mutattak, miszerint a stresszel, de a fókuszált állapottal is összefüggésbe hozható noradrenalin az alvás során inaktív. Dr. Celia Kjaerby, a koppenhágai egyetem Transzlációs Idegorvoslási Központjának kutatója, a vizsgálat vezetője maga is arról számol be, hogy alig hittek a szemüknek, amikor az egereknél aktív éjszakai noradrenalin-termelődésre utaló nyomokat fedeztek fel.
„Eddig mindenki úgy gondolta, hogy a rendszer a testtel együtt alszik, most pedig azt találtuk, hogy teljes kontrollt gyakorol az alvás mikroacrhitektúrája felett” – magyarázza.
Megfigyeléseik szerint az alvás NREM szakaszában 30 másodpercenként emelkedik és csökken a noradrenalin szintje: a hullámok tetején mikroébredések, a hullámvölgyekben pedig alvás valósul meg. Az ébredések jellemzően olyannyira rövidek, hogy az alvó személy utólag nem emlékszik ezekre – ám minél magasabb a neurotranszmitter szintjének növekedése, annál hosszabb ébredés valósul meg.
Alacsony noradrenalinszint mellett pedig megjelennek az úgynevezett alvási orsók, amelyek rövid oszcilláló agyi aktivitások, amik az emlékezeti konszolidációval járnak együtt. Időnként pedig olyan 3-5 perces noradrenalin-mélypontok jönnek létre, ahol megsokszorozódhatnak az alvási orsók. Azoknál az egereknél figyelték meg a legjobb memóriafunkciókat, akiknél a legtöbb alkalommal tapasztaltak mély hullámvölgyet a neurotranszmitter szintjében.
Ráadásul minél hosszabb ideig tart egy mélypont, utána annál hosszabb ideig történő ébredés is jellemző – mindezek pedig jobb emlékezeti teljesítménnyel kapcsolódtak össze. Azaz a rövid éjszakai ébredések a memóriával összefüggő alvási ciklusok természetes részét képezik és pontosan arra utalnak, hogy jó éjszakánk volt.
Dr. Kjaerby azt is kiemeli, hogy ezzel sikerült kimutatniuk, hogy nem a REM-alvás, hanem az alvási orsók fokozódása határozza meg, hogy milyen minőségű emlékezeti nyomokat képes az agyunk tárolni az előző napról.
Hozzáteszi, hogy azt már régebbi vizsgálatokból is tudtuk, hogy egy-egy éjszaka során százas nagyságrendű mikroébredésünk van, zömében a NREM alvás második, alvási orsókkal tűzdelt szakaszában.
A jelen kutatás társszerzője, prof. Maiken Nedergaard egyik fontos korábbi eredménye, miszerint az agy egy átmosó folyadékrendszer segítségével szabadul meg a hulladékaitól. Most arra gondolnak, hogy ez a noradrenalin neurotranszmittert is tartalmazó folyadékrendszer éppen a rövid ébredések miatt annyira aktív alvás közben.
forrás: Medscape
Alvásproblémák, testi és szellemi kimerültség esetére MORA® készülékeink több programot is kínálnak. A „Pszichobiofóniás” modul kezeléseit már több elégedett látogatónk esetén is sikerrel alkalmaztuk.
Keresse fel bizalommal Ön is rendelőinket, időpontért recepciós kollégáink készséggel állnak rendelkezésére.